★A Nénikéd vagyok! ★
A tények: Az ördögi Ludmilla csapdát állít Violettának. Az iskola aulájában egy videót vetít, amiben Angie arról mesél, hogy ő Violetta nagynénje. Micsoda kavarodást jelent ez Violettának! Bízott Angie-ben, és sokáig nem is sejtette, hogy a nagynénje. Mit lehet ilyenkor tenni? Idézzük fel mit csinált Violetta.
"De miért, Angie?", rohan el zokogva Vilu az iskolából. Most tudta meg, hogy Angie, akiben annyira bízott, kezdettől fogva másnak adta ki magát, mint aki valójában. Vilunak időre van szüksége, el is menekül Buenos Airesből, ami annyi emléket idéz fel benne...
Amikor Vilu végül hazamegy, ezt írja a naplójába: "Ő A NÉNIKÉM! Nem hiszem el!Miért velem történik ilyesmi?". Ebben a pillanatban valaki kopog a szoba ajtaján. Angie az... "Bocsáss meg aranyom!"
"Ha rögtön megmondom, ki vagyok, az édesapád elküldött volna. Ma már megértem, hogy hibát követtem el, Vilu!" - mondja Angie. Angie sem ártatlan, hiszen jelen esetben German nyakába próbálja varrni a felelősséget. Violetta nem könnyen hagyja magát meggyőzni: "Igen, nagy hibát követtél el!".
Vilunak azonban arany szíve van, túl tud lépni ezen a nehéz helyzeten. lassan azt is megérti, hogy Angie miért tette, amit tett. Az apja szempontjait is kezdi kapisgálni. Angie pedig szemmel láthatóan nagyon bánja a dolgot. Mit lehet ilyenkor tenni? Jöjjön a megbocsátás és az ölelés!
Vilu és a nagynénjee együtt nézegetik a családi fotóalbumot, Angie az emlékeiről mesél: "Nagyon szép kisbaba voltál, olyan kis rózsás bőrű!". Angie azt is elmeséli, hogy amikor sírt, miként nyugtatta meg a mamája, milyen dalokat énekelt neki. Violetta a hetedik mennyországban érzi magát, végre valaki hajlandó mesélni neki a mamájáról.
HappyEnd!!!
(from violetta magazin)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése